Gyalogtúrák Magyarnándor környékén

 EGYNAPOS KIRÁNDULÁSOK

1.       Szanda vára 

Távolság:            12 km

Útvonal:              Magyarnándor, művelődési háztól Cserháthaláp felé kanyarodunk, majd az első földúton jobbra -                     vasúti átjáró – Szandaváraljai-patak hídja (vápa, mederátjáró) – Rézpart alatt DK-re – völgykatlan végén lévő gerincen át – Csukor-puszta – Csukori erdőben rátérni az országos Kék jelzésre - Szandaváralja – Szőr-part – Gyurinka forrás – Szanda vára

                A középső Cserhát tanúhegy vonulatainak legszebb kiemelkedése a Szanda-hegy kúpja. Ennek keleti csúcsán (528 m) állnak a középkori vár romjai, nyugati csúcsán egykor a kutatások szerint egy másik, mára teljesen elpusztult  vár állott, míg a középső csúcson kőbánya működik.

                A várhegyet gyertyános erdő öleli körül. A hegy külön érdekessége a déli oldalon látható oszlopos kiválású lávafolyás. A várhegy oldalából több forrás fakad.

                A vár romjai helyén egykor kővár állt, mely eredetileg Nógrád és Drégely várával, Bujákkal és Hollókővel egy védelmi vonal erőssége volt. (A vár Kékkő várából is kiválóan látszik.) Az erődítményt 1301-ben említik először okleveleink, de egyesek szerint IV. Béla építtette a tatárjárás után. A vár a faluval és a környező pusztákkal királyi birtok volt. Zsigmond király 1387-ben a Cseszneki családnak adományozta, de 1424-ben már a királyné, Borbála tulajdona. Ezután királyi tulajdonosai többször elzálogosítják, eladják.

                A török 1546-ban foglalta el, de Horváth Bertalan gyarmati várkapitány 1551-ben visszaszerezte. Az 1549-50. évi török zsoldjegyzék szerint 235 főnyi őrsége volt. 1550-ben az a Hubiár aga volt a parancsnok, aki a bujáki vár alatt vívta vitézi párbaját Kapitán György hollókői várkapitánnyal. Az adóösszeírások a török idők végén csak már, mint pusztát tartották számon. A várból is csak romok maradtak. Legjellegzetesebb része egy négyzetes torony maradványa, amely kb. 7 méter magasságban még ma is áll. Mellette található egy 4 méter átmérőjű, sziklába vésett ciszterna. A többi, szórványosan álló falmaradványból lehet következtetni a vár eredeti elrendezésére.

-Autóbusz járattal térhetünk vissza Magyarnándorba. (www.menetrendek.hu)

  2.       Cserhátsurány

Távolság:            10 km

Útvonal:              Magyarnándor, művelődési háztól Cserháthaláp felé kanyarodunk, majd az első földúton jobbra - vasúti átjárón át  – Szandaváraljai-patak hídja (vápa, mederátjáró) – Rézpart alatt DK-re – völgykatlan végén lévő gerincen át - Csukor-puszta – É-i irányban rátérni az országos Kék jelzésre – a jelzésen tovább: Öreg szállások, Balassi erdő, rövid aszfaltút Terény és Cserháthaláp között – Keringők – Fekete-víz – Cserhátsurány

                A község neve korábban Surány volt. A név eredetéről két felfogás alakult ki: az egyik szerint szláv jövevényszó, és valamihez való tartozást jelent, a másik nézet szerint pedig ótörök kifejezés, jelentése: méltóság.

                A középkori település a XIV. században a Csór nemzetség tulajdonában volt. Tamás, királyi főajtónálló 1344-ben templomot építtetett, és a pápától engedélyt eszközölt ki búcsú tartására.

Az egyhajós gótikus templomnyolcszög alaprajzú, tornya később barokk sisakot kapott. 1934-ben átalakították ás kibővítették. A középkori épület képezi a mai templom szentélyét.

                A falu jelenleg rossz állapotban lévő későbarokk evangélikus temploma a megye egyik legkorábbi és legtekintélyesebb ilyen építménye. A haladó szellemű Sréter család építtette nem sokkal II. József türelmi rendelete után. A család egyik tagja Sréter János a Rákóczi-szabadságharcban a fejedelem dandártábornoka volt.

                A környék legszebb műemlék kastélya a XVI. században épült saroktornyos volt Jánossy-kastély, amelynek őrtornyokkal erősített kőkerítése megmaradt. A kapukat pajzsot tartó oroszlánok díszítik. (A kastély ma magántulajdonban van, részben látogatható.)

-Autóbusz járattal térhetünk vissza Magyarnándorba (www.menetrendek.hu), vagy a közút mentén gyalogolhatunk tovább Herencsénybe. (Lásd: www.herencseny.hu,  www.palocfold.com )

Folytatjuk…