Az esztergomi egyházmegyei tizedjegyzék szerint „Paulus de Vandor (Nandor ?) iuratus dixit ultra marcam beneficium suum non valere, est Neogradiensis.” Ezt többen a mai Magyarnándorroz kötik.

Páber György, 1706-1709.

Mint „theologus moralis2 1706-ban nándori, 1709-ben tóalmási plébános lett. Mindkét helyen ő kezdte az anyakönyveket vezetni. Meghalt Tóalmáson 1718. december 8-án, 35 éves korában.

Letovanecz Mihály, 1717-1719.

Schunyi Ádám, 1720-1724.

Hoilicsényi Ferenc, 1724-1725.

Visky György, 1725-1728.

Előélete ismeretlen. Pappá 1725-ben szentelték, és mindjárt nándori plébános lett. Innen 1728-ban Lőrincibe ment át, és ott halt meg 1750. január 22-én.

Geró Mihály, 1728-1729.

1723. utolsó napján szentelte pappá Berkes András püspök-helyettes, és adminisztrátorul küldte Bujákra, azután 1728-ban Nándorba. 1729-ben dunakeszi, 1732-ben tápióbicskei, 1740-ben nagykátai plébános, kerületi esperes és címzetes kanonok lett. Althann M. Károly püspök őt nevezte ki az 1744-ben alapított Vác alsóvárosi plébániára, ahonnan 1751-ben a felsővárosira ment át, és ott halt meg 1753. január 7-én.

Zsámboki László, 1729-1738.

Nevotny Endre vagy: Nevolny András, 1738-1752.

Előélete ismeretlen. 1738-ban romhányi káplánból nándori plébános lett 1752. március 13-án, 44 éves korában bekövetkezett haláláig.

Szabó János, 1752-1756.

Csak azt tudjuk, hogy 1751-ben nézsai adminisztrátor, majd 1752-től nándori plébános 1756-ig.

Buglovszky Imre, 1756-1760.

Székesfehérváron született. Az esztergomi egyházmegye papnövendékei közé lépett, de azután átment a pécsibe, és zombai plébános lett. Onnan néplázítás miatt a szemináriumba internálták. A büntetés kiállása után átjött a váci egyházmegyébe, s 1751-ben zagyvarékasi adminisztrátor, 1753-ban kosdi káplán, 1754-ben nézsai adminiszrtátor, 1756-ban nándori plébános lett, azonban 1760-ban hanyagsága és kihágásai miatt elbocsátották az egyházmegyéből.

Lafftsák János, 1760-1761.

Született Vikartóczon (Szepes vármegye) 1731-ben. A nagyszombati egyetemet mint „sacrae theologiae graduatus” hagyta el, s 11757-ben bujáki, 1760-ban nándori plébános lett. A püspök 1760-ban a váci líceumban a dogmatika tanárává, majd címzetes kanonokká, szentszéki tanácsossá, a király 1776-ban valóságos kanonokká nevezte ki. 1797-ben papneveldei kormányzó lett, s mint ilyen halt meg 1801. január 15-én. A székesegyház sírboltjában temették el.

Sinkay István, 1761-1785.

Toronyossy János, 1785-1790.

Született Mocsonokon (Nyitra vármegye)1744-ben. Tanulmányait Vácon elvégezve 1767-benpappá szentelték. Hét évig volt káplán. 1774-en rákoscsabai, 1779-ben mátraszőlősi, 1782-ben váchartyáni, 1785-ben padig nándori plébános lett. 1790-ben javadalmairól lemondva nyugalomba vonult a Komárom megyei Majkra. 1801-től a dunavecsei sóhivatalban házi lelkész volt, s 1807-ben Vácra költözött. Tanult ember volt, kiváló publicista. Ő készítette a Direktóriumokat és oktatta szertartástanra a papnövendékeket. Appendix ad Directorium cujusvic Dioecesis című könyvén „emeritum Sacrorum Rituum professorem” nevezi magát. (Vacii, 1818.), továbbá az Introductio ad computum Ecclesiasticum (Vacii, 1819.) c. munkát írta a Nap- és a Holdciklusok kiszámításához. Vácon halt meg 1825. május 10-én, 81 éves korában.

Gombos Mihály, 1790-1824.

1757-ben született. Felszentelése után egy ideig tábori papként szolgált. 1787-ben lett apostagi, 1790-ben nándori plébános, ahol 1824. évi május hó 14-én halt meg.

Semmer Ferenc, 1824-1826.

Szobotiston (Nyitra megye) született 1785. február 24-én. A teológiát Vácon végezte, s 1808-ban pappá szentelték. Kilenc évi káplánkodás után, 1817-ben szendehelyi, 1824-ben nándori, 1826-ban verőcei, 1830-ban püspökhatvani plébános, majd kerületi jegyző lett. Meghalt 1853. május 19-én.

Prózler (Sordélyi) József, 1826-1832.

1778-ban született. A filozófiát és teológiát Vácon végezte, s 1806-ban szentelték fel. Mindszenti káplánból 1813-ban ányási plébános lett. Innen átment 1819-ben Alsósápra, innen 1826-ban Nándorba. Meghalt 1832. január 17-én.

Gyürky Athanáz, 1832-1841.

Született Kókán 1794. május 28-án. Filozófiát és teológiát végzett Vácon. 1816-ban szentelték pappá, majd tizenhárom évig káplánkodott. 1839-ben lett csépai adminisztrátor, majd plébános. Innen jött Nándorba, de adósságai miatt káplánnak küldték Tápiógyörgyére, ahol 1842. szeptember 27-én halt meg.

Szliacsany József, 1841-1844.

Rózsahegyen született (Liptó vármegye), 1791-ben. Tanulmányait szülőhelyén és Vácon elvégezve 1816-ban pappá szentelték. Tizenhat évi káplánkodás után 1832-ben bugyii, 1841-ben pedig nándori plébános lett, ahol 1844. szeptember hó 21-én meghalt.

Rozsemberszky József, 1844-1854.

 Született 1798. április 16-án. A teológiát Vácon elvégezve 1820-ban szentelték pappá. Tizenhat évi káplánkodás után 1836-ban csépai, 1840-ben szentmártonkátai, 1844-ben nándori plébános lett. 1849. április 14-én elfogták és Egerben, majd Losoncon 54 napig börtönben tartották, mert az új rend ellen emelt szót. 1854-ben megkapta a mogyoródi plébániát, de itt is épp olyan elégedetlen volt, mint az előző plébániáin. 1864. február 17-én halt meg.

Kovács Ferenc, 1854-1855.

1818. szeptember 2-án született Ordason (Nógrád vármegye). A teológiát Vácon elvégezve 1845-ben szentelték pappá. tizenhárom évig volt káplán. 1857-ben lett nándori plébános, s 1865. szeptember 5-én halt meg.

Illés Elek, 1855-1861.

Kecskeméten született 1820. július 29-én. Középiskoláit szülőhelyén, a filozófiát Vácon, a teológiát a pesti központi szemináriumban végezte. Pappá 1845. július 20-án szentelték. Tíz évi káplánkodás után 1855-ben nándori, 1861-ben borsosberényi, 1872-ben bicskei plébános és Nagykáta-kerületi esperes lett. Tápióbicskén halt meg 1888. december 18-án. Már kispap korában foglalkozott irodalommal. Lefordította Silvio Pellico több költeményét, alkalmi verseit kiadta Fürtök az Úr szőlejéből címen, Bp. 1881.

Ehn Bernát, 1861-1872.

Vácon született 1812. május 20-án. Összes tanulmányait szülőhelyén végezte. 1834. november 22-én pappá szenteltetvén, tizenegy és fél évig káplánkodott, azután 1841-ben nagykőrösi, 1859-ben borsosberényi, 1861-ben nándori plébános és 1865-ben romhány-kerületi esperes lett. 1872-ben lemondván az esperességről átment plébánosnak Püspökszilágyra, és ott működött 1893. január 31-én bekövetkezett haláláig.

Kapusztyák (v. Kapasztyák) Ignác, 1872-1879.

Született Podvilken (Árva megye) 1831. június 29-én. A teológiai tanfolyamot Vácon elvégezve 1856-ban pappá szentelték. Tizenhat évi káplánkodás után, 1872-ben nándori, 1878-ban alsósápi plébános, 1882-ben romhány-kerületi esperes lett. Meghalt 1887. december 5-én.

Trabalka János, 1879-1888.

Usztyén született (Árva megye) 1835. március 12-én. A teológiát Vácon elvégezve, 1859. augusztus 10-én pappá szentelték. Két évig káplánkodott. 1861-ben tábori lelkész lett. 1869-ben az egyházmegyébe visszatérve ismét káplánkodott, hat évig.1875-ben lett jászkarajenői lelkész, 1879-ben nándori, 1888-ban pedig nézsai plébános és romhány-kerületi esperes. 1899. január hó 17-én halt meg.

Csajka Lajos, 1888-1893.

Vácon született 1844. július 20-án. tanulmányait szülőhelyén elvégezvén 1871. augusztus 12-én szentelték pappá. Nyolc évi káplánkodás után, 1879-ben sándorfalvai, 1881-ben csongrádi, 1882-ben derekegyházi, 1883-ban csanyteleki adminisztrátor lett, azutáőn ismét hat évig káplán. 1888-ban lett plébános Nándorban. 1891-ben kerületi jegyző, 1893-ban törteli plébános és 1901-ben szolnok-kerületi esperes. Meghalt 1901. július 31-én.

Szirmák Béla, 1893-1900.

Újkécskén született (Pest vármegye) 1858. január 1-én. A középiskolákat Vácon, Kecskeméten és Kassán, a teológiát Vácon végezte. Pappá szentelték 1880. július 4-én. Káplán volt Romhányban, Kunszentmiklóson, Irsán, Kiskunmajsán, Szegváron, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, ideiglenes adminisztrátor Lőrinciben, majd ismét káplán Szentesen, Hatvanban, Kecskeméten, Tápiógyörgyén. A zsinati vizsgát 1889-ben letéve, 1893-ban állandó adminisztrátor lett Nándorban. 1900-ban plébános Bugyiban, ahonnan 1905-ben Törtelre ment. Ott buzgólkodása folytán a templomot kibővítették, és teljesen megújították.

Rófusz Gábor, 1900-1918.

Mezőtúron született 1868. március 24-én. A középiskolákat szülőhelyén, Vácon, Szarvason, a teológiát Vácon elvégezve, 1892. június 23-án pappá szentelték. Mint káplán működött Nándorban, Újkécskén, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon és Kecskeméten. 1901-ben lett nándori adminisztrátor, majd a zsinati vizsga letétele után plébános. 1906-ban a romhányi kerület segédesperese és tanfelügyelője. A nándori templomot kifestette és új orgonával látta el, a kisecsetit és a szenteit kijavíttatta, az iskolák számát szaporította.

A XX. században működő magyarnándori plébánosok:

• 1900.1918.Rófusz Gábor
• 1918.1919.Magyar György (csak káplánként működött)
• 1919.1951.Vitéz Béla
• 1951.1954.Bencsik István
• 1954.1966.Dr. Hanti Ferenc
• 1966.1976.Frajna Mihály
• 1976.1983.Márton Mihály
• 1983.1989.Hefler Gábor
• 1989.1991.Fekete Péter
• 1991-Ipolyi Károly

A Magyarnándorban szolgált káplánok névsora: