• Nepomuki Szent János szobor a templom alatti parkban, a XVIII. század végéről való.

• Népies szentképtartó oszlop a  falu déli kivezető útja mentén. XIX. század végi.

Mária kápolnácska (káponka) a  falu déli kivezető útja mentén található. XIX. század végén épült, többször felújították. A káponka köszönti a faluba érkezőt, és búcúztatja az innen távozót. Az oldalain lévő fülkékben valamikor Nepomuki Szent János és Mária szobrok voltak elhelyezve. Ma a nyugati (út felőli) oldalon Mária, a Magyarok Nagyasszonya szobor látható a kis Jézussal, fején a Szent Koronával, Nagy-Magyarország címerével.

• Kőkereszt a templom előtt

 Állíttatta 1905 májusában a nándori szt rózsafüzér társulat éveken át gyüjtött Mária-persely pénzekből és egyéb kegyadományokból.

1905.május 1-én szentelte fel a helyi plebános, aki akkor Rófusz Gábor volt.

•  Látkép:

 A művelődési ház előtti parkból gyönyörű a kilátás a templomra és a környező dombokra. Itt meg is pihenhetünk a faluban tett séta közben..

• A vasútállomás épülete.

Magyarnándor vasúton közvetlenül Budapestről is elérhető. Az Aszód-Balassagyarmat-Losonc vasútvonalat, melynek mentén Magyarnándor is megtalálható, 1896-ban adták át a forgalomnak, a vasútállomás épülete is ekkor épült.

 A Galga-folyó völgyében, majd egy alagúton át az Ipoly-folyó vízgyűjtő területére érkező vonat páratlanul szép tájakon kanyarog a Magyarnándor felé. 

•  Római katolikus templom

Klasszicista stílusú, Szent Miklós tiszteletére lett fölszentelve 1858-ban. Belsejében a főoltár klasszicista stílusban készült, közepén Szent Miklóst püspöki ornátusban ábrázoló oltárkép látható.

A község első anyakönyvi bejegyzése 1738-ból való. Ismeretes valamennyi plébánosának a neve. A törökdúlás előtt is állt itt, az aszódi országút mentén lévő kis dombon egy kicsinyke templom, szintén Szt. Miklós tiszteletére szentelve, külön épített kő haranglábbal, s három haranggal. A jelenlegi templom a régi helyén épült, mögötte található a temető. A templom alapkövének letétele 1855. április 21-én volt.

A kívül-belül felújított templom 2008-ban volt 150 éves.

• Falumúzeum

 A Fő út 47. számú házban lesz. A környék népéletének emlékeit mutatja be. Jelenleg kialakítás alatt.

•  Rézparti víztározó

 Sporthorgászatra kiválóan alkalmas. A kilenchektáros tavat sétaúton járhatjuk körbe. A tó fölött magasodó hegyekről gyönyörű kilátást élvezhetünk. A megkapóan nyugodt természet maga is gyógyít. Természetfotózásra, horgászatra, kirándulásra kiválóan alkalmas. Déli oldalon meredek, északi partja lankás. Madárvilága gazdag.

A fényképeket Poroszka Zsolt és Bögös Csaba készítette.

•  A víztározó melletti Kő-oldal

 védett természeti értéke egy érdekes geológiai képződmény: egy homokkő ív. 

• A környék erdői és tisztásai

 jelentős szarvas-, őz- és vaddisznóállománynak adnak otthont. A vadállomány bel- és külföldi vadászokat vonz.

• Pincesor

A magyarnándori pincesor egységesnek mondható terméskőből készült homlokzati megoldású. A fölötte magasodó fenyőerdővel és a pincesor előtt elterülő füves térséggel jó lehetőséget kínál egy kellemes pihenőhely kialakításához. 

•  Reviczky-kastély

 (A volt Buttler-kastély) eklektikus, némely részében klasszicista stílusú. Magyarnándorhoz tartozó Kelecsénypuszta (nem látogatható).

 A középkorban Magyarnándor mai közigazgatási területén volt egy Sokor nevű falu is, amelyet 1499-ben említettek egy oklevélben; valószínűleg a török időkben teljesen elpusztult. Évszázadokkal ezelőtt önálló település volt a mai Kelecsénypuszta is, ami Magyarnándortól délre, mintegy három kilométerre található, az Aszódra vezető út mellett, aminek első írásos említése 1379-ből származik. Valószínűleg azonban jóval korábbi település, hiszen neve a kerecsen szó származéka, ami arra utal, hogy már az Árpád-házi királyok idején solymászok élhettek itt. A kelecsényi volt Buttler-, ma Reviczky-kastély műemlék, 1822-ben az akkori birtokos Csernyus Andor klasszicista kastélyt épített, melyet 1877-ben eklektikus stílusban átalakítottak, s 1880-ban báró Buttler Ervin tulajdonába került. Téglalap alaprajzú, kerti homlokzatát négyoszlopos portikusz díszíti, ezt timpanon zárja. A kastély háromhektáros parkja természetvédelmi terület.

• A magyarnándori I. Világháborús emlékmű (Hősök szobra). Itt a doni áttörés évfordulójakor (január 12.) és

  Hősök Napján (május utolsó vasárnapja) vannak megemlékezések.

 Az emlékművet 1933-ban, Hősök Napján (május utolsó vasárnapja) szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás. Sajátossága a tetején elhelyezett Szent korona műkő másolat.

 Az emlékmű eredetileg csak az I. világháború 40 magyarnándori hősi halottjának állít emléket, de később, 1953-ban a második világháború katona és civil áldozatainak az emléktáblája is erre az emlékműre került.

Az eredeti tábla felirata:

Ezeréves határaink és a szentkorona védelmében elesett hősök emlékére kegyelettel az élők 1914-1918”   

 Alatta a másik tábla felirata:

 A magyarnándori hősök emlékére állították a község dolgozói

 Az ötvenes években (1952) eltávolították a műkő Szent Koronát. A műkő koronát elásták, és így vészelte át a szocializmus éveit. Egyes források szerint Nagy Dániel egykori községi bíró rejtette el.

 Egy ideig semmi nem volt a helyén, majd egy rohamsisak, azt követően pedig egy műkő csillag került oda akkor, amikor a második táblát elhelyezték 1953-ban. Ezt 1956-ban leverték, és ekkor egy vörös, fémből készült csillagot tettek a helyére.

A műkő Szent Korona 1989-ben került vissza az emlékműre. Ez alkalomból rendezett ünnepség után az emlékműnél tábori misével emlékeztünk meg a két világháború áldozatairól, 1989. augusztus 20-án.