Skip to content
magyarnandor slideshow (01)
magyarnandor slideshow (28)
magyarnandor slideshow (02)
magyarnandor slideshow (03)
magyarnandor slideshow (04)
magyarnandor slideshow (05)
magyarnandor slideshow (06)
magyarnandor slideshow (07)
magyarnandor slideshow (08)
magyarnandor slideshow (09)
magyarnandor slideshow (10)
magyarnandor slideshow (11)
magyarnandor slideshow (12)
magyarnandor slideshow (13)
magyarnandor slideshow (14)
magyarnandor slideshow (15)
magyarnandor slideshow (29)
magyarnandor slideshow (16)
magyarnandor slideshow (17)
magyarnandor slideshow (18)
magyarnandor slideshow (19)
magyarnandor slideshow (20)
magyarnandor slideshow (21)
magyarnandor slideshow (22)
magyarnandor slideshow (23)
magyarnandor slideshow (24)
magyarnandor slideshow (25)
magyarnandor slideshow (26)
magyarnandor slideshow (27)

FALUTÖRTÉNET

Községünk rövid története a XIX. sz. végéig

A településünk neve eredetileg Nándor volt, ami talán egy bolgár népnév lehetett. A név alapján feltételezhető, hogy a IX. sz.-i bolgár dukátus idején -ami a mai Nógrádban érte el területének legészakibb kiterjedését- katonai szállást létesíthettek ezen a helyen.

A megtisztelő magyar jelzőt községünk 1906-ban kapta.

A Nándor első írásos említése egy, a váci káptalan által 1287-ben kiállított oklevélből való. 1332-ben a falu plébániája már fennállt. Említették a település nevét 1336-ban is az esztergomi érsekség tizedjegyzékében. Nándorban magyar ajkú, római katolikus vallású lakosok telepedtek le. Szlovák telepesek (mint a környékbeli falvakba) nem érkeztek.

Egy 1542. évi adóösszeírás szerint a nándori pélbános 2 forint adót fizetett. Településünket az 1559. évi török adóösszeírásban a budai szandzsákban Mehmed bin Musztafa tímárbirtokaként tartották számon. Ekkor a töröknek adót fizetők száma 25 fő volt a faluban. Ekkor a Kajács, Román, és Darános voltak a leggyakoribb családnevek, és Mihál, Gergel, Pál, Petre és Ambrus a leggyakrabban előforduló férfinevek a faluban.

A török időkben már állt a “Tabán” feletti dombon a Szent Miklós tiszteletére szentelt, valószínűleg szalmatetős kis templom, és mellette külön épített kő haranglábbal melyben három harang “lakott”.

A tizenöt éves háború idején, 1598-ban Nádasdy Ferenc birtoka volt, 1633-ban pedig, újra hódoltsági területként, öt adóköteles háztartást írtak itt össze. Balassa Imrének 1660-ban jelentős részbirtokai voltak itt. 1715-ben és 1720-ban 15-15 magyar háztartást vettek számba a vármegyei összeírásokban. 1740-ben Jeszenszky- és Gerhard családok voltak az itteni birtokosok. 1770-ben részben az alsópetényi uradalomhoz tartozott, részben Eszterházy Miklósé, 1826-ben pedig a báró Prónay család birtoka.

A török idők után lassan nőtt a lakosság száma, amivel együtt járt különféle mesteremberek megtelepedése is. Említés esik a faluban működő molnárról (ekkor már van malma Nándornak.), kovácsról, serfőzőről. Ez időben már fellelhetők a ma is olyan gyakori családnevek, mint a Varga, Nagy, Poroszka, Bagyal, Seres.

Az 1782-85-ben, II. József idejében felvett országleírás, és népszámlálás adataiból kitűnik, hogy Nándorban ekkor 91 ház volt 108 családdal és 602 lakossal. Ebből 290 nő volt. A faluban ebben az időben csak két szilárd épület található, a templom és a plébánia.

1767-ben Nándorban született az a Poroszkay János, aki előbb a váci papnevelő intézet rendes tanára, majd kanonok, később székesegyházi főesperes lett, és őrkanonokként halt meg, és aki már 1825-ben 6.000 váltóforintot hagyott a Magyarnándorban építendő új, nagy templom költségeire.

Csak 1855. április 21-én helyezték el az új templom alapkövét. A több mint három évig tartó építkezést bizonyos Carolus Duliczky nevű építőmester kezdte el, ám nemsokára Kanizsai Alajos váci uradalmi építész folytatta és fejezte be.

Végül a templomot 1858. december 12-én szentelte fel a szintén nándori születésű Poroszkay Péter romhányi esperes, aki a jeles alkalomból ajándékozta a templomnak a ma is az eredeti helyén látható, Szent Miklóst ábrázoló oltárképet.

Az 1870-es népszámláláskor Nándor a kékkői járáshoz tartozott. A népesség ekkor 796 fő, ebből 373 férfi és 423 nő volt. Három tanítóval működött már iskola is.

1896-ban adták át a forgalomnak az Aszód-Balassagyarmat közötti vasútvonalat, amely a főváros elérését tette lehetővé. A vasút a község gazdasági fejlődése számára is jótékonyan hatott.


Letölthető dokumentum: Magyarnándor Régi Történelme 90 oldal (Forrás: Sándor István)

Letölthető dokumentum: Élet és irodalom – Hol lakik az isten

Letölthető dokumentum: Nógrád – Új iskolával gazdagodott a megye

Letölthető dokumentum: Orvosi Rendelő és Patika Magyarnándorban

Letölthető dokumentum: Új Ember – Debercsény Templom

Letölthető dokumentum: Rendőrállomás

JELKÉPEINK

Magyarnándor község jelképei

Magyarnándor község képviselő-testülete 1995. július 11-én megtartott ülésén döntött a község jelképeinek megalkotásáról, arról, hogy a megalkotandó címer és zászló 2005. augusztus 19-én, a Szent István-napi Bearatás rendezvényen legyen felszentelve.

A címer és a zászló bármilyen formában történő megjelenítéséhez, azok bárhol történő használatához minden esetben a képviselő-testület engedélye szükséges.

A címer alapjául a Magyar Országos Levéltárban őrzött 1827-ben készült pecsét szolgált. Az átlagos pecsétekkel ellentétben nem övezi a külső íven sem latin, sem magyar nyelvű körirat a pecsétet, hanem, mintegy szegélyként kis körök találhatók. A viaszpecsét-nyomat kissé ovális alakú, alsó kétharmadát egy kör alakú pajzs foglalja el, melynek felső részén stilizált fa (talán fenyő), míg alatta egy a korra és talán a vidékre jellemző vasalt faeke látható. Közvetlenül a pajzs felett a P. (agi) NANDOR (Nándor falu) felirat, míg ezen szöveg felett a vésés dátuma, az 1827-es évszám olvasható.


A címer

Az álló, csücsköstalpú vágott pajzs felső vörös mezejének közepén egy zöld lombú és barna törzsű fa, alsó zöld mezejében egy ezüst színű eke látható taligával, míg a pajzsfőt egy aranyszínű, ékkövekkel díszített háromlevelű, a címereken általában megjelenő, úgynevezett heraldikai aranykorona ékesíti.


A zászló

Téglalap alakú, mérete 150 x 75 cm, anyaga selyem, arany rojttal körbeszegve. A zászló egyik oldala hosszában arányosan vágott, felül zöld, alul vörös színű. A zászló másik oldala fehér, középen a községi címer 35 x 26 cm nagyságú változata. A zászlóhoz arany csúcsdíszű, fehér rúd tartozik.

Megszakítás