LÁTNIVALÓK
Reviczky-kastély:
(A volt Buttler-kastély) eklektikus, némely részében klasszicista stílusú. Magyarnándorhoz tartozó Kelecsénypuszta (nem látogatható).
A középkorban Magyarnándor mai közigazgatási területén volt egy Sokor nevű falu is, amelyet 1499-ben említettek egy oklevélben; valószínűleg a török időkben teljesen elpusztult. Évszázadokkal ezelőtt önálló település volt a mai Kelecsénypuszta is, ami Magyarnándortól délre, mintegy három kilométerre található, az Aszódra vezető út mellett, aminek első írásos említése 1379-ből származik. Valószínűleg azonban jóval korábbi település, hiszen neve a kerecsen szó származéka, ami arra utal, hogy már az Árpád-házi királyok idején solymászok élhettek itt.
A kelecsényi volt Buttler-, ma Reviczky-kastély műemlék, 1822-ben az akkori birtokos Csernyus Andor klasszicista kastélyt épített, melyet 1877-ben eklektikus stílusban átalakítottak, s 1880-ban báró Buttler Ervin tulajdonába került. Téglalap alaprajzú, kerti homlokzatát négyoszlopos portikusz díszíti, ezt timpanon zárja. A kastély háromhektáros parkja természetvédelmi terület.
Nagy-Kilátó:
A Nagy-Kilátó melyet Nagy János és családja építtetett, a Magyarnándor fölé emelkedő “Körtvélyes-árok” környéki domboldalon helyezkedik el. Az 5 x 5 méteres alapterületű 20 méter magas építményből csodás panoráma tárul elénk. Szemeink előtt megjelennek a Cserhát hegyvonulatai, a Naszály hegy, a Börzsöny hegység kontúrvonala, a Karancs hegy, tiszta idő esetén az Alacsony-Tátra vonulatait is megcsodálhatjuk.
Az építmény bárki számára, bármikor, ingyenesen látogatható.
Népies szentképtartó oszlop a falu déli kivezető útja mentén. XIX. század végi:
Mária kápolnácska (káponka) a falu déli kivezető útja mentén található. XIX. század végén épült, többször felújították. A káponka köszönti a faluba érkezőt, és búcsúztatja az innen távozót. Az oldalain lévő fülkékben valamikor Nepomuki Szent János és Mária szobrok voltak elhelyezve. Ma a nyugati (út felőli) oldalon Mária, a Magyarok Nagyasszonya szobor látható a kis Jézussal, fején a Szent Koronával, Nagy-Magyarország címerével.
Nepomuki Szent János szobor a templom alatti parkban, a XVIII. század végéről való:
Nepomuki Szent János csehpap, egyházjogász, keresztény vértanú, Csehország védőszentje.
A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon.[1] Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. Az idők folyamán több sóbányában, illetve sóbányászattal kapcsolatos településen templomot, kápolnát szenteltek neki, szobrokat emeltek, sőt Aknasugatagon bányát is neveztek el róla.
Nepomuki János valamikor 1340 és 1350 között született, a csehországi Pomuk (ma Nepomuk) városkában, Plzeň (németül Pilsen) közelében, német–cseh ősökkel rendelkező szülők gyermekeként. Gyermekkoráról nincsenek adatok.
1369-ben császári jegyző lett a prágai érseki kancellárián. 1380-ban szentelték a prágai dóm papjává. Ezután jogot tanult Prágában, majd a Padovai Egyetemen. Itt lett 1387-ben az egyházjog doktora.
1389-ben Jenštejni János(wd) prágai érsek kinevezte általános helynökévé. Ezekben az években nagyon feszült volt a viszony az érsek és az uralkodó, IV. Vencel cseh és német-római király között. 1392-ben az érsek panaszlevelet adott át a királynak, amiben sérelmezte az egyház és a klérus elnyomását, és sürgette a helyzet jogi tisztázását. A király a levélre nem válaszolt, hanem elhatározta, hogy egy új püspökség létrehozásával csökkenti a prágai érsek gazdasági és egyházi hatalmát. E királyi terv meghiúsításában szerepe volt az érseki helynöknek, aki nem azt a személyt nevezte ki a kladraui (ma Kladruby) bencés kolostor apátjának, akit a király a létrehozandó új püspökség élére akart állítani.
Csak fél évszázaddal későbbi források említik először, hogy a király haragját nemcsak ez az intézkedés váltotta volna ki, hanem az is, hogy Nepomuki János, a királyné gyóntatója, nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot. Vagyis a féltékeny király fenyegetőzése ellenére sem árulta el, hogy mit vallott be gyónásában a hűtlenséggel gyanúsított királyné. Hogy ez utóbbi esemény valóban megtörtént-e, nem bizonyítható. Azt viszont tényként fogadják el a történészek, hogy a király 1393-ban elfogatta Jánost, kegyetlenül megkínoztatta (a kínzásban állítólag személyesen is részt vett), és végül a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta.
János holttestét az érsek a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyeztette örök nyugalomra. Vértanúságának a híre hamar elterjedt, de szentté avatására csak évszázadokkal később került sor.
Kőkereszt a templom előtt:
Állíttatta 1905 májusában a nándori Szent Rózsafüzér társulat éveken át gyűjtött Mária-persely pénzekből és egyéb kegyadományokból. 1905.május 1-én szentelte fel a helyi plebános, aki akkor Rófusz Gábor volt.
Római katolikus templom:
Klasszicista stílusú, Szent Miklós tiszteletére lett fölszentelve 1858-ban. Belsejében a főoltár klasszicista stílusban készült, közepén Szent Miklóst püspöki ornátusban ábrázoló oltárkép látható. A község első anyakönyvi bejegyzése 1738-ból való. Ismeretes valamennyi plébánosának a neve. A törökdúlás előtt is állt itt, az aszódi országút mentén lévő kis dombon egy kicsinyke templom, szintén Szt. Miklós tiszteletére szentelve, külön épített kő haranglábbal, s három haranggal. A jelenlegi templom a régi helyén épült, mögötte található a temető. A templom alapkövének letétele 1855. április 21-én volt. A kívül-belül felújított templom 2008-ban volt 150 éves.
Tikos Kripta:
Tikos család Kriptája, az 1700-as évekből maradt fenn, mely a templom alatti kis utcából közelíthető meg. Állapota mára jelentősen romlott, felújításra szorul. Jelenlegi felvétel 2010-ben készült.
Csobogó a Debercsényi-patakon:
A csobogó Magyarnándor délnyugati részén, a Debercsény felé vezető Dózsa György utca végénél, a Debercsényi-patakon található.
Pincesor:
A nándori pincesor egységesnek mondható terméskőből készült homlokzati megoldású. A fölötte magasodó fenyőerdővel és a pincesor előtt elterülő füves térséggel jó lehetőséget kínál egy kellemes pihenőhely kialakításához.
A magyarnándori I. Világháborús emlékmű (Hősök szobra). Itt a doni áttörés évfordulójakor (január 12.) és Hősök Napján (május utolsó vasárnapja) vannak megemlékezések.:
Az emlékművet 1933-ban, Hősök Napján (május utolsó vasárnapja) szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás. Sajátossága a tetején elhelyezett Szent korona műkő másolat. Az emlékmű eredetileg csak az I. világháború 40 magyarnándori hősi halottjának állít emléket, de később, 1953-ban a második világháború katona és civil áldozatainak az emléktáblája is erre az emlékműre került.
Az eredeti tábla felirata: “Ezeréves határaink és a szentkorona védelmében elesett hősök emlékére kegyelettel az élők 1914-1918”
Alatta a másik tábla felirata: “A magyarnándori hősök emlékére állították a község dolgozói”
Az ötvenes években (1952) eltávolították a műkő Szent Koronát. A műkő koronát elásták, és így vészelte át a szocializmus éveit. Egyes források szerint Nagy Dániel egykori községi bíró rejtette el. Egy ideig semmi nem volt a helyén, majd egy rohamsisak, azt követően pedig egy műkő csillag került oda akkor, amikor a második táblát elhelyezték 1953-ban. Ezt 1956-ban leverték, és ekkor egy vörös, fémből készült csillagot tettek a helyére.
A műkő Szent Korona 1989-ben került vissza az emlékműre. Ez alkalomból rendezett ünnepség után az emlékműnél tábori misével emlékeztünk meg a két világháború áldozatairól, 1989. augusztus 20-án.
A vasútállomás épülete:
Magyarnándor a vasúton közvetlenül Budapestről is elérhető. Az Aszód-Balassagyarmat-Losonc vasútvonalat, melynek mentén Magyarnándor is megtalálható, 1896-ban adták át a forgalomnak, a vasútállomás épülete is ekkor épült. A Galga-folyó völgyében, majd egy alagúton át az Ipoly-folyó vízgyűjtő területére érkező vonat páratlanul szép tájakon kanyarog Magyarnándor felé.
Rézparti-víztározó:
Nógrád Megye egyik legszebb fekvésű tava a Magyarnándori Rézparti Víztározó. Sporthorgászatra kiválóan alkalmas. A kilenchektáros tavat sétaúton járhatjuk körbe. A tó fölött magasodó hegyekről gyönyörű kilátást élvezhetünk. A megkapóan nyugodt természet maga is gyógyít. Természetfotózásra, horgászatra, kirándulásra kiválóan alkalmas. Déli oldalon meredek, északi partja lankás. Madárvilága gazdag. További képeket a tóról, környékéről, állat és növényvilágáról a galériában találhat.
Rézparti Horgász és Környezetvédő Egyesület honlapja: www.rezpartihe.atw.hu
Erdeink, tisztásaink, vadászházunk:
Környékünk erdői és tisztásai gazdag élővilággal büszkélkedhetnek. További tájékoztatást a Tókerti Vadásztársaság honlapján a Nagyvad Hunting oldalon olvashat.
Tanösvényünk:
