ÖNKORMÁNYZAT
Magyarnándor Község Önkormányzata
Polgármester: Schmiedt Károly
Polgármester hivatali címe: 2694 Magyarnándor, Fő út 88.
Polgármester fogadónapja:
Elérhetősége: 06 30 / 217 50 51
Elektronikus levélcíme: polgarmester@magyarnandor.hu
KÉRJÜK, A LEGÖRDÜLŐ LAPFÜLEK KÖZÜL, VÁLASSZON EGY MENÜPONTOT!
A hivatal története a XIX-XX. sz. fordulóján
“A századfordulókor a község lakossága mind magyar.
Házainak száma: 190. Lakóinak száma: 908.
A községnek postája és távírdája van. Az első posta épülete a régi általános iskola hátsó bejáratánál, a mai új tanterem épület helyén volt.
A közigazgatási reform során Nógrád megyét hat vagy hét járásra osztják fel. Községünk a balassagyarmati járáshoz tartozik. A balassagyarmati járáshoz 45 község tartozik és 14 körjegyzőséget szerveznek, melyeknek száma a század végéig alig változik.1886 táján szervezik meg a nándori körjegyzőséget, melyet a már említett postaépületben helyeznek el.
A körjegyzőséghez Mohora község tartozik. A körjegyzőség első főjegyzője Budaházy Zoltán 1886-1907 júliusáig, őt követte Sándorfy 1907-1908-ig, majd 1912-ig Pákozdi Zsigmond a főjegyző.
1895. október 1-vel bevezetik az állandó állami anyakönyvezést.
Mivel a községháza nem bizonyult megfelelőnek, ezért a főjegyző javaslatot tett új községházára és jegyzői lakás építésére. A képviselő-testületben majdnem feles arányban mohoraiak voltak. Az 1900-as évek elején a nándori virilisták nem akartak az építkezéshez telket biztosítani. Az egymás közti civakodás eredményeként a mohorai képviselőtestület tagjai szinte egységesen felajánlották az építkezéshez szükséges telket a mai orvosi rendelő helyén, l kat.hold területet.
Így 1905-ben Mohorára helyeződik át a körjegyzőség.
Mohorán az első községháza a mai id. Borkó János féle házban volt, mely akkor gróf Vay Gábor tulajdonát képezte. Magyarnándor, Mohora, Debercsény kisközségek együttesen 1907-ben megépítik a községházát. Réti István érsekvadkerti építőmester végezte az építést, 2 szobás, konyhás jegyzői lakással. Így lett a Nándori körjegyzőségből Mohorai körjegyzőség.
Debercsény 1905 előtt a rétsági járáshoz tartozott.
Az 1871-es közigazgatási reform nyomán a községi önkormányzati jogot a képviselő-testület gyakorolja. A községeket nagy- és kisközség kategóriába sorolják. Nagyközségek azok, akik saját erejükből el tudják látni a közigazgatási feladatokat. Nándort a kisközségek sorába sorolták.
Közigazgatási ügyekben az első fellebbezési fórum a vármegye, másodfokú fellebbezési fórum a belügyminisztérium. A községek államhatalmi szerve a képviselőtestület, mely felerészben választott, felerészben a legtöbb adót fizetőkből, az ún. virilistákból állott. Minden 100 lakos után egy képviseleti tag volt választható. Kisközségekben a képviseleti tagok száma 10-20 között váltakozott. Nagyközségekben 20-40 között.
A képviselőtestület határozatait és a törvényhatóságok rendeleteit az elöljáróság hajtja végre.
Az elöljáróság tagjai kisközségben: a bíró, a másodbíró, a törvénybíró, két esküdt és egy körjegyző. Nagyközségben a bíró, helyettese, pénztárnok, jegyző, közgyám és az orvos. A körjegyzőség területén kezdetben orvos nincsen.”
(Jeli Ferenc – Magyarnándor története – részlet) (Magyarnándori Kalendárium, – 1995 – 1996. sz. – 66. old.)